Kipróbáltuk Huszár Krisztián nemrég nyitott éttermét és igazi kulináris élmény volt.

Az étterem inkább bisztró jellegű, nem lehet asztalt foglalni, érkezési sorrendben kaphatsz helyet, de nekünk nem kellett várni és ameddig ott voltunk, csak nagyon rövid ideig kellett várakoznia a később érkezőknek, ha egyáltalán kellett. A Frankel Leó utca lombos fái alatt és az átmenő forgalom hiányában nagyon kellemes volt az utcára kitett asztaloknál vacsorázni. Az étteremben pálcika és kanál használata lehetséges, nem árt némi jártasság az evőpálcikák használatában.

A menün a vietnámi gulyás az állandó tétel, minden más változhat, attól függően, hogy milyen alapanyagokat kaptak aznap, illetve, hogy a chef mit álmodott meg aznapra.

Zöld mangó salátával kezdtünk, ami friss ízekkel teli, édeskés lében mangódarabok, zöldhagyma, chili és zöldfűszerek (kardamom, vietnámi bazsalikom, menta) kavalkádja, gyönyörű színekkel és vibráló ízekkel.

Vietnámi gulyás, savanyított tojás, Udon tészta – classic húsgombóccal, illetve marhapofával. A leves előző verzióját a chef csapata 5 évig készítette, de sajnos a nem megfelelő tárolás miatt megromlott, ezért 5 hónapja újrakezdték a mesterlevest készíteni, ami hasonlóan működik, mint a vadkovász, etetni kell minden nap friss főzéssel, aztán besűríteni, aztán újra kezdeni az egészet; így él tovább napról-napra. A leves ízeiben érződik a kacsa, ecetes, szójaszószos felhangokkal, telt kerek ízekkel. Remekül kiegészíti a vastag,érezhetően házi készítésű Udon tészta – a tészta eszméletlen jó része a levesnek – valamint a zöldhagyma, chili és a mellé külön tálalt zöldcitrom és zöld fűszerek, melyek ízei végigkísérik az egész étlapot. A zöldcitrom adagolásával érdemes finoman bánni, nehogy hirtelen túlsavanyítsuk a levest. Figyelem, a leves egy főfogással is felér!

A húsgombóc állaga elsőre furcsán puha, de ha megértjük, hogy sertéshús és kacsaháj keverékéből készül, akkor ráeszmélünk, hogy ez nem hiba, hanem szándékosan ilyen (nem bug, hanem feature). A marhapofa választása telitalálat, gyakorlatilag hibátlan összhangot hoz a leves ízeivel, finom, omlós, az evőpálcikák mellé nem kell segítség, persze a levest magát kanállal javasoljuk fogyasztani. Mi még elkövettük azt a kis játékot, hogy a mangósaláta levét összekóstoltuk a levessel.

Esetünkben a koronát az estebéd végére Molnár János kecskesajt válogatása tette fel a koronát. Kérésünkre a hanga mézet külön tálalták, de ez csak az esztétikai élményből vont le egy keveset, mert a sajtok gazdag, finom, érett ízvilága már a mandarin ecet, olíva dresszinggel is fantasztikus volt, de a mézzel összekóstolva varázslatos ízrobbanásokat eredményezett a szánkban – különösen a már-már camambert-re hajazó kecskesajt esetében.

A Vietnámi Gulyást mindenkinek ajánljuk, de kifejezetten az ázsiai konyha kedvelőinek kihagyhatatlan budapesti választás, a változó menü miatt pedig mindig találhatunk ismeretlen fogást az étlapon.

Szóljon hozzá!